. . . ... .. . ... ..... .
Nyelvünk világunk megismerésére szolgál,
s ahogyan állandóan változik világunk, társadalmunk,
életünk, a nyelvnek
is meghatározott módon, de változnia kell. Így
a nyelvet beszélõ, a társadalomban élõ
embernek is idõrõl idõre
képeznie kell önmagát, hogy korunk változó
követelményeinek megfelelhessen.
Olvasni és helyesen írni mindenkinek meg kell tanulnia,
másképpen nem tud beilleszkedni a társadalomba.
A tapasztalat azt mutatja, hogy mind az olvasási, mind a helyesírási
készség egy bizonyos életkorban alakítható
ki a legjobban, s ez a 6-10. év. De szerencsére
helyesírásunk ezután is
fejleszthetõ! A helyesírási
szabályok,
törvényszerûségek ebben a tanulásban
segítenek bennünket, mindenkor (hiszen állandóságot
nyújtanak a változásban).
. . .
...
.. .
... .....
.
A j és az ly
írásában bennünket segítõ szabályok,
összefüggések:
I. A szó elején:
- mindig j írandó (javul, jel, jó, jég, jegenye stb.)
- kivétel: a lyuk
szó és származékai (lyukat,
lyuggat, lyukasztó stb.)
II. Szó belsejében:
- -r után mindig –j
írandó (férj, fürj, varjú,
sarjú stb.)
- a szótõhöz tartozó
–t elõtt mindig –j írandó
(sajt, hajt, rejt, sejt,
ejt, felejt, selejt, fojt(ani), sújt(ani), gyújt(ani), gyûjt(eni)
stb.
Figyelem! A toldalék elõtt
a következõ szavakban ly írandó:
helytelen, folyik, folyton, folytonosan, folytat, folytán, folyt
(a víz), súly, súlyos,
súlytalanság stb.
- a tulajdonviszonyt jelölõ –ja,
-je toldalék
mindig „pontosjével" írandó:
kapuja, ceruzája, medvéje stb.
Figyelem! Gyakori a szótõhöz
tartozó –lya, -lye végzõdés:
gálya, pálya, osztálya, ibolya, máglya,
mulya, furulya, skatulya, gólya,
Orsolya, zsöllye, gereblye stb.
III. Szó végén:
1. Egy szótagból álló szavak végén:
- legtöbbször –j
írandó: baj, haj, zaj, báj,
háj, báj, nyáj, tej, fej, díj, új stb.
Figyelem! Egy szótagból álló
szó végén ritkán írunk „ellipszilon”-t:
hely, mely, mély, ily, oly, boly, foly(ik), moly, súly,
gally stb.
2. Két vagy több szótagból álló
szó végén:
- legtöbbször –aj: robaj, kacaj, óhaj, talaj, olaj, karaj, paraj, moraj, tolvaj, zsivaj stb.
Ritkán –aly: tavaly, karvaly stb.
- legtöbbször –ály:
akadály, apály, aszály, dagály, hatály,
kristály, osztály,
tartály, viszály stb.
Ritkán –áj:
muszáj, papagáj stb.
- legtöbbször –ely:
gerely, pehely, székely, tengely, zsindely, hüvely stb.
Ritkán
–ej: dörej,
zörej stb.
- legtöbbször –ély:
csekély, esély, ünnepély, tekintély,
személy, kedély, szenvedély,
szeszély, rejtély stb.
Ritkán –éj:
karéj, taréj stb.
- legtöbbször –oly, -öly:
komoly, mosoly, fogoly stb.
- legtöbbször -lya, -lye a végzõdés: datolya, derelye, fáklya, gálya, máglya stb.
Ritkán -ja, -je: kopja, szója, tuja, cserje, fehérje
IV. A toldalékokban:
Igékben: - a felszólító mód jele mindig j: írj, mondja, várj, mosolyogjon, folyjon!
- -ja, -juk, -jük, -játok, -ják
igei személyragok mindig j-vel
írandók:
látja, mondjuk, kérjük, várjátok, írják
stb.
- -ajt, -ejt igeképzõ mindig j-vel írandó: felejt, hullajt stb.
- -olyog, -elyeg, -ölyög igeképzõ mindig ly: gomolyog, émelyeg, hömpölyög stb.
Névszókban: - -ja,
-je, -juk, -jük birtokos személyjel mindig
j:
kapuja, hegedûje, darujuk, heverõjük stb.
- -jai, -jei, a több birtok
jele mindig j:
vejei, haverjai stb.
- a (j)ú, -(j)û
melléknévképzõ mindig
j: erejû, hajú, szép
ruhájú,
nagy erejû
- az –aj, -ej fõnévképzõ legtöbbször j: kacaj, zörej, dörej stb.
- az –ály, -ély
fõnévképzõ többnyire
ly: rejtély, veszély,
szabály stb.
V. Névmások írásakor:
- a j hang mindig
ly : ilyen, olyan, milyen,
semmilyen, valamilyen,
, .
akármilyen, bármilyen stb.
.
Kivétel:
vajon
VI. Indulatszókban :
- a j
hang mindig j:
jaj, hej, ej
VII. A hiátus jelensége esetében:
(amikor két magánhangzó közé j hangot
ejtünk)
- nem írunk semmiféle j hangot:
Mária, dió, fiú, leány stb.
VIII. Mássalhangzó-törvényszerûségek érvényesülése esetén:
Fokozottan ügyeljünk az összeolvadás, részleges
hasonulás és az írásban
nem jelölt teljes hasonulás eseteire!
- Azokat a szavakat, amelyek kiejtésében összeolvadás,
részleges hasonulás
vagy írásban nem jelölt teljes hasonulás történik,
a szóelemzés elve szerint
írjuk (barátja, kapáljon, adjátok, kertjei
stb.)
Gyakran használt szavak
(érdemes tudni a következõ kifejezések írását):
ajánlat, ajtó,
akadály, akármilyen,
amely, amilyen,
apály, aszály,
bájos, bélyeg,
beljebb, bója,
bolyong, csekély,
cserje, dagály,
duhaj, engedély,
erkély, éjjel,
fajta, fejleszt,
fejlõdik,
feszélyez,
fogoly, fojtogat
(pl. a füst), folyik, folyjon,
folyó, folyosó,
folytat, folytatólagosan,
folyton, folyvást,
fúj, fújjon,
furulya, gally,
gólya, golyó,
gömbölyû, gyûjt,
hajó, hajsza,
hagyja, harkály,
héja, hely,
helyes, ibolya,
ifjú, ijed,
ilyen, játszik,
játsszon, javít,
jó, kályha,
karaj,
kevély, kijjebb,
király, kristály,
komoly, kölyök,
lejjebb, lesújt,
lyukas, majd,
mély, milyen,
mindjárt, moly,
mosoly, muszáj,
óhaj, olyan,
osztály, pálya,
papagáj, rejtély,
robaj, saját,
sajnos, selyem,
súly, súlyos,
süllyed, süllyeszt,
szabály, széjjel,
személy, szenvedély,
szeszély,
táj, talaj,
tartály, tavaly,
tengely, új,
ujj (végtag), újjá
(varázsol), újdonság,
ujjong, újság,
ünnepély,
vajon, varjú,
veszélyes, vijjog,
zaj, zsámoly,
zsivaj, zsöllye.
És: Ha nem vagy biztos valamelyik szó írásában,
inkább nézd meg a helyesírási tanácsadó
szótárt!
Nem feledkezhetünk meg arról
sem, hogy .... 
a legmodernebb számítógépek
rendelkeznek helyesírási
javító programokkal (azért
nem árt ellenõrizni).